2011-ben Sepsiszentgyörgyről költöztünk fel az Úz-völgyében fekvő Csinódra, egy havasi tanyára. Azóta igyekszünk természetközeli életet élni. Állatokat tartunk, kertet művelünk, erdei gyümölcsöket, gombákat, gyógynövényeket gyűjtünk. Csinód egy olyan helye a Kárpát-hazának, ahol a nehéz életkörülmények ellenére (pl. csak 2001-ben vezették ki a hegyre a villanyáramot) 2014-ig több születés volt, mint temetés! Sok a három és néggyermekes család. Ez késztetett arra, hogy innen kiindulva indítsuk útjára a Gyarapodó magyarság mozgalmat.
Mi tudatosan vállaltuk mindhárom gyermekünket, mert azt valljuk, hogy a legnagyobb kincs a gyermek.
Vízöntő jegyben született, szabadságszerető, meg nem alkuvó, merész álmait végrehajtó életművész vagyok. Sepsiszentgyörgyön születtem és nevelkedtem, 6 évet Budapesten éltem, ahol néprajzosi oklevelet (ELTE) szereztem.
1995 szeptembere és 2004 júliusa között sikerült bejárnom Székelyföldnek mind az 500 települését. Ez a kutatómunkám négy könyvet eredményezett, amelyek Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a huszadik század végén I-IV. jelentek meg Budapesten.
Nagy Erika (pedagógus)
Nonkomformista vízöntő, aki nem tűri az igazságtalanságot. Lebegésemhez álmaim adnak szárnyakat. Szeretem a kalandokat, imádom a jó társaságot.
Nagyváradon születtem, majd a székelyföldi Csernátonban nőttem fel. A tanítóképzőt Kézdivásárhelyen végeztem, majd kétgyerekes családanyaként tanultam tovább. Legjobban az énekléssel és táncolással tudok kikapcsolódni.
Szenvedélyem a tanítás. Kisgyerekeknek játékos módszerrel tanítom az angol nyelvet, de a felnőtteket is játékossá tudom tenni az óráimon. Szeretem a havasi életmódot, nem félek a munkától. Szeretem az embereket és lehetőségeimhez mérten segítek a nálam roszabb helyzetben lévőkön.
Érzékeny lelkű vízöntő legény vagyok. Sokszor érzem azt, hogy más vagyok, mint a többiek. Nem nézek tévét, nem játszom háborús játékokat, nem szeretek focizni, viszont ismerem a gombákat és a gyógynövényeket, vonat- és repülő modelleket építek, olvasok, furulyázok, verseket tanulok és énekelek. Mindig jó kedvvel megyek iskolába és éltanuló vagyok.
A havasi élet szépségeiről 11 évesen írtam meg az első könyvemet Kecsketánc címmel. Ezt követte 13 éves koromban a Méhkeringő című kötetem.
Csinódon fogantam, Kovásznán születtem iker jegyében. Ennek megfelelően a családom többi tagjához hasonlóan én is általában jó kedevű vagyok. Nagyon szeretem az állatokat. Rendszeresen lovagolok. Van saját lovam, a neve: REMÉNY. Nem félek a kutyáktól, még a legmorcosabb pásztorkutyát is meg merem simogatni. Az állatok érzik rajtam, hogy a barátjuk vagyok. Segítek apának méhészkedni, nem zavar, ha időnként megcsíp egy-egy méhecske.
Tizenegy évesen már egyedül tudok kenyeret dagasztani, sütiket készíteni és sok mindent főzni.
Imádok rajzolni és festeni. Alkotásaimmal sok embernek szereztem már örömet. Egy éve tanulok tangóharmonikázni. Orvos akarok lenni.
Nagy Viktor-Ákos
2018. május 1-jén fogadalmi gyermekként érkeztem az Úz-völgyébe. Folyamatosan tanítom a szüleimet és a nagyobb testvéreimet.
