Az Úz-völgye neve az itt élt ősi úz népcsoport emlékét őrzi. Hasonló helynevek még Háromszéken Uzon és Uzonkafürdő. Más magyar neve: Kistölgyesi-szoros (megkülönböztetve a gyergyói nagytölgyesi vámtól); Alcsíki Tölgyes-átjáró; Űz völgye; Kőkert-szoros: ezt a nevet a határvámról kapta, itt volt a „harmincad és a commando", valamint a kőkerti vám is. Román neve és más névalakok: Pasul Uzului, Strâmtoarea Uzului.

A sok név tájföldrajzi érdekességeket és viszonyokat takar. Először maga az Úz-völgyi szoros jelentős, s mivel sok a tölgyerdő, így a Kistölgyesi névvel is illették, megkülönböztetve a gyergyói (Nagy) Tölgyestől. A kőkerti vagy úzvölgyi vám (Úzi vám) kedvéért pedig Kőkerti-szorosnak is nevezték. A szoros déli részét ma is Kőkertnek nevezik. A szoros fő vízfolyása mindvégig az Úz-patak, mely Csíkbánkfalva határának nyugati részén ered, és sorra felveszi a Bence, Medvés, Sétár, Récz, Sóvető, Magtaros, Tábla, Medgyes, Baska-patakokat, majd Úz folyó néven Moldva területén Dormánynál (Dármánesti) jobb oldalilag ömlik a Tatrosba. Az Úz völgyében a 18. század végén 14 fa- és erdőemésztő fűrésztelep zakatolt. A Baksa-havasa északkeleti végénél régi várhely nyomai látszanak.

Az ezeréves magyar határ a Nemere-hegység fő gerincétől nyugatra, a Veresvíz-patak mentén ereszkedett alá az Úz-patakába való beömléséig, ahol határpont volt, majd az Úz-patak bal partján a Magyaros tetőre (1340 m) emelkedett, innen a Csobányos völgyébe reszkedett alá, majd a Sólyomtár (1343 m) csúcsán át a Pricsketői vámig (a (Sulca-patak) húzódott. Az egykori vámház (Zollamt) a Sóvető-patak szádánál volt az országút mentén.

Úzvölgye vagy Úzvölgyi-telep (Valea Uzului) település a Rugát tetőn (1100 m) át közelíthető meg a 123-as megyei út mentén. Csíkszentmártontól 38 km-re fekszik, Hargita és Bákó megye határán. Úzpataka néven is emlegetik. Csíkszentmártont elhagyva, előbb az Üllő-patak mentén haladunk, majd a Nagy Árnyékalját elhagyva, mintegy 850 m tszf. magasságban kezdődnek a szerpentinek, melyek a Rugát-tetőre vezetnek. Az északi hegyormokat a Kis Rugát (1140 m), a Nagy Rugát (1183 m) és a Csécsend (1196 m) magaslatai jelölik ki, a szerpentinektől keletre pedig a Botsarka (1190 m) emelkedik. A tetőn túl már az Úz-patak völgyében járunk, érintve Csinód, Egerszék, majd Baglyod és Aklos kis hegyi telepeket, tanyákat. Az Úz-völgye még megközelíthető Kászon vidékéről is, Nagykászonból kiindulva a Kászon vize felvidékén át, a Lesőd és a Törökbérc között, és a vízválasztó Fehérvíz hegyhátán északi irányba haladva. Kászonjakabfalváról, azaz Kászonfürdőtől a Fügetető (1189 m) oldalában elhaladva a Lassúság-patak melletti Kerthegy alatt erdei utakon (itt volt a régi sócsempésző út is), a Baska-patak illetve a Veresvíz mentén ereszkedhetünk le az úzi vámhoz. Ugyanitt volt a Veszteglő.

Úzvölgye az I. és II. világháborúban is heves harcok színtere volt. Temetőjében 1917-ben a munkácsi gyalogezred által emelt kápolna állt, II. világháborús emlékművét 1994-ben állították. Évente augusztus 26-án, az 1944-es úzvölgyi csata évfordulóján megemlékezést tartanak.