Válogatott írások, beszédek, riportok
1993-2020
Székelyföld falvai a 20. század végén. I. Háromszék
Székelyföld falvai a 20. század végén. II. Csík-, Kászon-, Gyergyószék
Székelyföld falvai a 20. század végén. III. Udvarhelyszék
Székelyföld falvai a 20. század végén. IV. Marosszék, Aranyosszék
Nagy örömmel vettem kézbe a Kúriák földje – Háromszék című kötet javított, bővített változatát. Tudtommal ez a könyv volt a Kovászna Megyei Művelődési Központ eddigi kiadványai közül a legkeresettebb és a legnagyobb példányszámban eladott könyv. Sok fogyott el belőle, még az angol trón várományosának, Károly hercegnek a könyvespolcán is megtalálható. Sok fogyott el belőle, de még mindig folyamatosan keresik és az első kiadás már elfogyott. Ezért döntöttünk úgy, hogy készüljön belőle egy javított, bővített kiadás.
Tavaly egy kis rönkkápolnát emeltünk a kertünkben, Isten dicsőségére és Boldogasszony tiszteletére. Nem hivalkodó épület, beleillik a havasi tájba. Nőiességét már a zsindelytetőből kiemelkedő, tulipánban végződő kettős cserefa kereszt hirdeti. A mellette álló háromlábú harangláb tetején lévő kovácsoltvas csillag, és a széljárást követő évszámos pléhzászlócska jelzik, hogy felekezetek feletti ez a hely, ez az építmény. A kápolnaépítést sokan támogatták, jól eső érzés volt megtapasztalni, hogy létezik magyar összefogás.
A karácsonyi várakozás idején jelent meg Csinódi Nagy Gergő első könyve. A tizenegy esztendős szerző egy havasi tanyán él az Úz-völgyében. Első publikált írása a Román Televízió magyar adásának pályázati felhívásra született Az én falum címmel, 2011-ben. Ezt követően írta le 33 igaz történetben a televízió- és internet mentes havasi gyermekvilág lelket meg sorsot formáló élményeit. Kecsketánc című könyvében az állattartástól a kenyérsütésig, a farsangtemetéstől a karácsonyig változatosan ír gyermekkora meghatározó élményeiről. Az igényes kivitelezésű kis könyvet a sepsiszentgyörgyi Art Printer Kiadó jelentette meg, az illusztrációkat Gergő 8 éves húga, Ilka-Uzonka készítette. Megjelenése Hargita Megye Tanácsának, a Bertis cégnek, Kurkó Gyárfás vállalkozónak és sok magánszemély megrendelésének köszönhető.
A szeretet és az ima gyógyító ereje
Előhang
Szerencsés embernek vallom magamat. Megvan mindenem, amire e földi létben egy embernek szüksége lehet: hajlék, táplálék, tiszta víz, egészség, szerető társ, nevető gyermekek, életcél... Úgy érzem, hogy mindezek egy isteni kegyelem részeként vannak jelen az életemben, és a legnagyobb ajándék, amit odafentről kaptam, maga a HIT.
Látom, hogy hányan botorkálnak, keresgélnek, pedig úgy tűnik mindenük megvan. Mégis nyughatatlanok, boldogtalanok, betegek, örökösen keresők. Mert még nem kapták meg a legnagyobb ajándékot.
Megtapasztaltam azt, hogy odafentről figyelnek rám és segítenek abban, hogy teljesíthessem a küldetésemet. Ezt már nemcsak hiszem, hanem az átéltek után tudatosan vallom is.
Október már 1849 óta a magyarság emlékező hónapja. Ebben a színpompás hónapban vértanúkra, szabadságharcosokra és honvédő áldozatokra, hősökre emlékezünk. Tesszük ezt évi rendszerességgel, méltósággal és kegyelettel. Ezek a megemlékezések rendkívül fontosak, hiszen csak akkor maradhatunk meg szerte a Kárpát-hazában, ha ismerjük a múltunkat és büszkék vagyunk elődeink honvédő tetteire.
Székelyudvarhelyen Csinódi Nagy Gergő „Kecsketánc” című könyvének székelyudvarhelyi bemutatójára került sor február 8-án, pénteken 17 órai kezdettel. A 11 éves szerző a Kárpát-medence legfiatalabb írója. A bemutató helyszíne a Tamási Áron Gimnázium bentlakásának Nyirő József díszterme volt. Az esemény szervezői: Hargita Megye Tanácsa, Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, Tamási Áron Gimnázium.
Voltam már Budapesten a Fáy család találkozóján, Barátoson a Márk nemzetség népes összejövetelén, most a Hargita lábánál meghúzódó Erdőalján élő tízgyerekes Bara család hívott meg szilveszteri buliba.
A 63 éves Bara Gergely nyugdíjas utász egy ötgyerekes család tagjaként nőtt fel egy villanyáram nélküli havasi tanyán, az Úz-völgyében fekvő Csinódon. Felesége, Irénke is a havason született egy Gyimesből ide honosodott család harmadik leányaként. Gergely 25, Irénke 20 éves volt, amikor összeházasodtak, majd a Hargitára vezető főút menti utászházba költöztek. Saját házat 1979-ben vásároltak Erdőalján.
A tizenegy éves Nagy Gergő egy éve lakik az Úz-völgyi Csinódban. A kétgyermekes család Sepsiszentgyörgyről költözött a Csíki-havasokba, ahol a gyarapodó csángó magyar közösség tagjaivá válva megélik a hegyi élet minden nehézségét, szépségét. Gergő a Román Televízió magyar adásának pályázati felhívására kezdte leírni, milyen az élet Csinódban, ezekből a fogalmazásokból kerekedett ki a harminchárom történetet tartalmazó Kecsketánc című könyv, melyhez nyolcéves húga, Nagy Ilka Uzonka készített rajzokat.
Úz-völgyi Hírharang - 3. szám
Csinód, Egerszék és Lesőd időszakos lapja
2012. június
Úz-völgyi Hírharang - 2. szám
Csinód, Egerszék és Lesőd időszakos lapja
Próbaszám, 2012. húsvét
Úz-völgyi Hírharang
Csinód, Egerszék és Lesőd időszakos lapja
Próbaszám, 2011. karácsony
Újabb népi feredővel gazdagodott Székelyföld. Az Úz-folyó felső folyása mentén fekvő Csinódon, az Aklos-patak bal partján egy kevesek által ismert kénes gyógyforrás tör felszínre. Ennek vizét Bara Gergely vállalkozó egy fenyőkkel körülölelt tisztásra vezette és egy tájba illő, szabadtéri fürdőt létesített. Egy több hektós cserefa hordó kettévágásával két kádat alakított ki, melyek földbe ásott és egy csővel összekötött. A felsőben egy fafűtésű kályhával melegíti fel a vizet, melyből a meleg víz folyik át az alsó kádba.
Több mint egy évtizede, a csíki falvak módszeres bajárása során jutottam el az Úz felső folyása mentén fekvő tanyavilág központi településére, Csinódba. Akkor még élt Karácsony Gyula havasi mesemondó, akinek a személyisége annyira megragadott, hogy első találkozásunk után rendszeres vendégévé váltam. Aztán vittem magammal a jegyesemet is, sőt a nászutunk is Csinódba vezetett. Ekkor, a téli sétánk alkalmával fedeztünk fel egy lakatlanná vált tanyát, amelyet sikerült megvásárolnunk és otthonunkká varázsolnunk. Azóta itt érezzük magunkat a legjobban, itt fogantak gyerekeink és évek óta arról ábrándoztunk, hogy egyszer majd itt fogunk élni.
Az országnak ebben a központi régiójában még többségben van a magyarság, és ezt az állapotot kívánjuk hosszú távon megőrizni. Ennek egyik eszköze az anyanyelvápolás, a tudatos anyanyelvhasználat, melynek érdekében a mai tanácskozás is szerveződött.
Az elmúlt évtizedben a politikum megteremtette a jogi keretet ahhoz, hogy azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 20 %-ot, a hivatalos ügyeket is lehessen anyanyelven intézni. Ehhez nyújtottak szakmai segítséget tudományos intézeteink munkatársai, akik elkészítették az ügyintézések során leggyakrabban használt űrlapok magyar változatait, melyek ma itt mindannyian megkaptak elektronikus változatban (Cd lemez). Az anyag megvan, csak használni kell!
