Az erdo kincsei

Gondolom, hogy már mindnyájan jártatok erdőben. Ki az alföldön, ki a dombvidéken, ki a havason. Én ezek közül mindegyik erdőrészen voltam, de legjobban a hegyvidéki, havasi erdők tetszettek. Én most a mi vadregényes, sejtelmes és titokzatos erdőinkről szeretnék mesélni.

Nálunk az erdőkben mindig van valami csodálatos dolog. Télen a csillogó hótól ékesek a fák, tavasszal virágba borulva ragadtatják el az embereket, nyáron levéltől duzzadva pompáznak, a madarak énekelnek és finomabbnál finomabb havasi gyümölcsök érnek. Ősszel a legkáprázatosabb az erdő, amikor nézheteda végtelenig tartó szivárványrengetegeket.

Sokféle állat él itt, elkezdve a farkastól a medvéig ...

Az én falum a rejtelmes Úz-völgyében, a Csíki-havadokban található. Én Nagy Gergő vagyok és itt élek a családommal. Sepsiszentgyörgyről költöztünk fel a hegyekbe. Édesapám néprajzi gyűjtést végzett Székelyföldön és tizenhárom évvel ezelőtt ide is eljutott. Azt is elmesélte nekem, hogy az én falumba, Csinódba csak 2001-ban vezették ki a villanyt. Édesapám azt is mesélte, hogy akkor még az asszonyok télen a hideg vízben mosták és tisztálták a ruhát. Hideg téli napokon pedig az asszonyok összegyűltek és szőttek meg beszélgettek. Gyönyörű szőnyegeket készítettek és néhányan még ma is szőnek. A férfiak erdőkitermeléssel foglalkoztak és sokan ma is abból élnek. Az asszonyok minden reggel hordták a csarnokba tejet. Abban az időben még rengeteg tehenet tartottak, de a rossz út miatt bezárt a csarnok és a tehenek száma megcsappant.