Elkészült az elmúlt időszak egyik legnagyobb erdélyi vállalkozása. Sokan Orbán Balázs A székelyföld leírása című könyvéhez hasonlítják Sepsiszéki Nagy Balázs négykötetes munkáját, a Székelyföld falvai a XX. század végén című összegzést.
- Miért tartotta fontosnak Székelyföld jelen helyzetének rögzítését?
- Orbán Balázs hatkötetes munkájának megjelenése óta annyi változás történt Székelyföldön, hogy ezt egyszemélyes kutatással aligha lehetne felmérni. Éppen ezért vállalkoztam elsősorban a jelenlegi helyzet feltérképezésére és bemutatására. Munkámmal főként a jövőtervezéshez kívántam megbízható adatokat szolgáltatni. Sajnos a rendszerváltozás óta sem Magyarországon, sem az erdélyi magyarság körében nem született meg hosszú távú, a nemzeti megmaradást célzó terv. Remélem, hogy ennek megalkotásakor a köteteimben megjelenő adatokat sem hagyják figyelmen kívül.
- Hogyan foglalná össze a Székelyföldön az Orbán Balázs állapotfelmérése utáni változásokat?
- Mind társadalmi, mind gazdasági téren szembetűnő változások voltak, de ha a határhasználatot, az ünnepi szokásokat vagy az épített örökséget tekintem, ezek terén is sok módosulás tapasztalható. Felkiáltójelként emelem ki e nagytáj etnikai viszonyainak alakulást és demográfiai helyzetét. Egyre szűkül a székelyek élettere. Több olyan faluban, amelyben Orbán Balázs korában zömében magyarok éltek, ma más etnikumok vannak többségben. Akkor a sokgyerekes családmodell volt az általános, most pedig nincs olyan faluközösség, amelyben nagyobb lenne a születések száma, mint az elhalálozásoké. Egyes székelyföldi peremfalvak etnikai összetétele a szemünk láttára változik meg, számunkra hátrányosan.
- A hivatalos statisztikai adatok mellett közel nyolcezer falusi ember észrevételét is figyelembe vette. Mennyire tekinthetők ezek hitelesnek?
- Azok az adatok, amiket a falujukat jól ismerő emberektől gyűjtöttem, sok esetben hitelesebbek és megbízhatóbbak, mint a hivatalos statisztikák. Példaként említhetem, hogy sok falvat a népszámlálási adatok szerint színmagyarként tartanak számon, a valóságban viszont jelentős cigány etnikum is lakja. Ugyanígy, az állatlétszámra vonatkozó adatokat is jobban tudja egy csordapásztor vagy juhász, mint egy tanácsi hivatalnok, aki a gazdák bevallásai szerint összesíti ezeket a számokat.
- A városok kimaradtak a könyvekből. Tervezi ezek összegyűjtését és önálló kiadását?
- A városokról szándékosan nem írtam, és nem is tervezek ilyen pótköteteket. Egy magányos kutató aligha boldogulna a 160 ezer lakosú Marosvásárhely vagy akár a 70 ezres Sepsiszentgyörgy bemutatásával. A faluleírások kapcsán több helyen utalok a városokra, és az etnikai, vallásfelekezeti térképeken is helyet kapnak.
- Mi vár a Székelyföldre a jövőben?
- A jelenlegi elkeserítő demográfiai és gazdasági helyzet ellenére Székelyföldön van magyar jövő. Ha a jelen ismeretében képesek leszünk megtervezni a jövendőt, akkor meg fogunk maradni, sőt az egész magyarság jövőjére hatással lehetünk. Ez a könyveim fő üzenete. Nem elég nyilatkozatok szintjén maradni, a jövőért naponta tenni kellene valamit: gyerekvállalással, munkahelyteremtéssel, otthon maradással, hittel, reménnyel. Az erdélyi autonómia gondolata főként az Erdély etnikai összetételét és az itteni románság politikai gondolkodását nem ismerő magyarországiak fejében fogalmazódik meg. Erdélyi magyarként ezt utópisztikusnak tartom.
- Évekig tartó munkája során kikre számíthatott?
- Amerikai magyarok, magyarországiak és erdélyiek összefogása tette lehetővé, hogy bejárjam Székelyföldet. A kutatás ideje alatt nem volt intézményi hátterem, de hála rokonaim, barátaim és alapítványok támogatásának, szabadúszóként is sikerült megvalósítanom a célomat. Hálás vagyok feleségemnek, aki vállalta a hosszas távolléteket, s időnként a gyűjtőútjaimra is elkísért. Kitartásra buzdított az is, hogy Sebestyén Ilona, a Nap Kiadó igazgatója az első kötet töredékének elolvasása után mind a négy kötet kiadását vállalta.
- Budapesten járt egyetemre. Megfordult a fejében, hogy itt marad?
- Az 1990-es évek első felében voltam az ELTE BTK néprajz szakos hallgatója, a rendszerváltozást és az elmaradt változásokat megtapasztaltam. Annak ellenére, hogy mindvégig jól éreztem itt magam, folyamatosan a szülőföldre való visszatérésre készültem. Hiányoztak a megszokott hegyek, a velem egy sorsú és gondolatvilágú emberek. Már gyerekkoromban annyira belém ivódott a szülőföld iránti szeretet és ragaszkodás, hogy a végleges szakítás nagyon megviselt volna.
- Nagy Balázsként anyakönyvezték. Miért vette fel a Sepsiszéki előnevet?
- A régi székely közigazgatásban Háromszék központi széke a Sepsiszentgyörgy vonzáskörzetébe tartozó falvakat magában foglaló Sepsiszék volt. Ennek a széknek különböző falvaiban éltek a felmenőim, ezért találónak éreztem, ha nem egy falunevet választok írói előnévnek, hanem magát a tájegységét. 1994-ben Kerékpárral Moldvában című élménybeszámolómat írtam így alá.
Megjelent a Heti Válaszban
Szlopóczki Janka / 2007.03.01., csütörtök