Az országnak ebben a központi régiójában még többségben van a magyarság, és ezt az állapotot kívánjuk hosszú távon megőrizni. Ennek egyik eszköze az anyanyelvápolás, a tudatos anyanyelvhasználat, melynek érdekében a mai tanácskozás is szerveződött.
Az elmúlt évtizedben a politikum megteremtette a jogi keretet ahhoz, hogy azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 20 %-ot, a hivatalos ügyeket is lehessen anyanyelven intézni. Ehhez nyújtottak szakmai segítséget tudományos intézeteink munkatársai, akik elkészítették az ügyintézések során leggyakrabban használt űrlapok magyar változatait, melyek ma itt mindannyian megkaptak elektronikus változatban (Cd lemez). Az anyag megvan, csak használni kell!
Anyanyelvi lehetőségeink nincsenek kellően kihasználva. Megszokásból vagy éppen a lehetőség ismeretének hiányában még a színmagyar településeken sem használják az emberek ügyintézéskor az anyanyelvüket. Ezen akarunk vátoztatni úgy, hogy példát mutatunk a megyének. Hiszen a Megyei Tanács a gyakorlatban alkalmazza a kétnyelvűséget.
Vetített példák:
Nem titkolt célunk, hogy Székelyföldön a román mellett hivatalossá tegyük a magyar nyelvet!
Ez a mai tanácskozás is ennek a folyamatnak része. Bízom abban, hogy a megyei tanácshoz hasonlóan rövid időn belül minden közhivatalban természetes lesz az anyanyelv használata.
Végezetül hadd idézzem „Erdély Széchenyijét”, gróf Mikó Imrét, aki az Ádám fiához írt intelmeiben az anyanyelvről a következőket fogalmazta meg:
„A nemzetiség legfõbb ismertetõ jegye a nyelv. Ez a zon alak, melyben a nemzeti szellem a legtermészetesebben és egészen eredeti sajátságai és mivolta szerint nyilatkozhatik. Beszélhet valaki szépen és hibátlanul idegen nyelven, írhat is azon érdekes dolgokat, de a bensõjében élõ érzést a maga teljében és tisztasága szerint, a gondolatot finomabb árnyalatiig, úgy, mint anyanyelvén, ki nem fejesztheti. Sokszor el volt már mondva, de nem árt azt még többször ismételni, hogy "nyelvben él a nemzet". Én azért édes anyai nyelvünknek elhanyagolását, csere tárgyává sülyesztését egyenesen nemzetünk elleni bûnnek tartom. „